2012/március/24

Csokis-epres tiramisú

Ez a desszert nem igazi tiramisú, inkább verrine féleség főzött krém helyett tiramisú alapkrémmel, csokival, eperrel és kakaós piskótával rétegelve. A kávét ezúttal kihagytam, a rumot pedig az egyik polcon már régóta porosodó Mozart csokis krémlikőrrel helyettesítettem - sokmindenkinél láttam már ugyanígy porosodó és nem fogyó Baileys-t vagy más krémlikőrt otthon, ami erre a célra viszont remekül hasznosítható. Imádom, ha valaminek ilyen hasznos új funkciót adhatok, igazi tudatos háziasszonynak érzem magam.
A tiramisú Geri kedvenc desszertje, ezért érdemes vele kísérleteznem, ha azt akarom, hogy egyszer tényleg feleségül vegyen (aki nem ismer minket, annak elárulom, hogy ezer vagyis 8 éve vagyunk együtt, nagyon fiatalkorunk óta, és minden egyes finom vacsi után elhangzik, hogy egyszer feleségül vesz - hát én küzdök érte az biztos!!). Egyre több helyen van eper, persze még nem a legjobb, de majd az igazi zamatos változattal is kipróbáljuk. 
Csokis-epres tiramisú (hozzávalók: 4-6 főre): 
6 tojásfehérje
6 tojássárgája
6 ek liszt
6 ek cukor
2 púpozott ek cukrozatlan kakaópor
1 kk sütőpor
500 g mascarpone
3 tojássárgája
100 g porcukor
500 g eper
1 kk őrölt fahéj
1 biocitrom reszelt héja
100 g 70% étcsokoládé + 50 g a díszítéshez
mozart krémlikőr (lehet Baileys, vagy bármilyen más krémlikőr)
1. Először a kakaós piskótát készítem el: a tojásokat szétválasztom, a fehérjéket kemény habbá, a sárgákat pedig fehéredésig verem a porcukorral. Ezután a sárgákhoz óvatosan hozzákeverem egy spatulával a fehérjehabot, majd beleszitálom és óvatosan beleforgatom a sütőporral elkevert lisztet és a kakaóport is. A piskótát sütőpapírral bélelt tepsire öntöm, elegyengetem, majd 180-200 fokos sütőben kb. 10 percig sütöm - akkor veszem ki, amikor kissé még lágy és ragacsos, de már nem nyers. Kiborítom a konyhapultra, lehúzom a sütőpapírt, hagyom kihűlni, majd felkockázom.
2. A krémhez egy fém keverőtálban habosra keverem a tojássárgákat a porcukorral és a fahéjjal, majd pár percig egy lábasban gőzölgő víz fölé helyezem a tálat, és így is keverem a krém alapját, amíg kissé be nem sűrűsödik (a fém tál alja ne érjen bele a lobogó vízbe). Leveszem a gőzről, hagyom kissé kihűlni, majd hozzáadom a mascarponét, reszelt citromhéjat és a felkockázott eper felét is és felhasználásig hűtőbe teszem.
3. A gőzölgő lábas fölé állítok egy másik fém keverőtálat is, majd felolvasztom benne a 100 g jó minőségű étcsokoládét.
4. Most jöhet a rétegezés, 6-8 pohárba teszek 1-1 kanállal a krémből, rá jöhet pár piskótakocka, amiket ezután tetszés szerint megöntözök a krémlikőrrel és a folyékony csokoládéval. Erre jöhet pár szem eper, majd ismét krém, piskóta, likőr, csoki - úgy, hogy a végén krém kerüljön felülre. 
5. Végül a kelykekbe rétegezett tiramisúkat csokoládéforgáccsal és szeletelt eperrel díszítem, és pár órára vagy egy éjszakára a hűtőbe teszem, mielőtt felfalnánk, hogy a krém és a likőr kellően átpuhítsák a piskótát. 
Amikor a szükséges "érlelés" után a hűtő ajtaját kivágva végre befalhatjuk a poharas tiramisúkat, addigra a csokoládé megszilárdul, de a piskótát átjárja a krém és a likőr felséges íze és az eper fanyarsága - nem lehet abbahagyni a kanalazását!
A tiramisúnak rengeteg féle további elkészítését tudom elképzelni, a következő azt hiszem egy citromos változat lesz, citromlikőrrel, valamilyen bogyós gyümölccsel és sok sok citromhéjjal, ami a kedvenc hozzávalóm, mert minden ételnek fantasztikus frissességet ad. Persze ehhez célszerű biocitromot beszerezni, hogy ne mérgezzük magunkat feleslegesen a kezelt citromokkal. 
Szólj hozzá!
2012/március/19

Pestokrémes csirke

Welcome home baby

Amikor Geri elutazik, mindig rájövök, hogy a Bébicsirke főzős részének miatta van igazi létjogosultsága, olyan, mint egy múzsa, aki nemcsak megihlet, de állandó éhségével is ösztönöz a tűzhely körüli cselekvésre. Az 1 hét alatt, amíg nem volt itthon egyszer főztem, akkor is paradicsomos spagettit, ami igazán nem nagy kunszt. Reggelente mű-műzlit ettem tejjel, vacsorára meg pillecukrot csokival. A sütés viszont ment nélküle is, először cantuccini-t (most először), utána pár nappal pedig brownie-t sütöttem (sokadszor), mert a sütés, a spatulával maszatolás, a forma kivajazás és persze a végén a sütievés teljesen kikapcsol, és szükségem van erre az érzésre hetente minimum 2x.
Geri 1 hetes síelésből való hazajövetele viszont azonnal megihletett főzésügyileg, és mielőtt bárányban, kacsában, libában, békában gondolkodhattam volna, csirkét kért - a síelés alatt végig csupa nehéz kaját evett és már nagyon kívánt valami csirkét. Viszont nem akartam uncsi kaját sem, úgyhogy mascarponés pestoval töltöttem meg a csirkemelleket, a pesto-t pedig most nem fenyőmagból hanem a szüleim saját termelésű diójából csináltam. Bár az eredményre nem volt panasz, talán még jobb lett volna az összhatás, ha a pesto-t egy nappal előbb elkészítem, és be is töltöm a csirkékbe, hogy jobban átjárják az ízek a húst. Ti mindenképp így próbáljátok!



Pestokrémes csirke (hozzávalók - 4 főre): 
4 nagy csirkemellfilé (kb. 1 kg)
só, bors

A diópestohoz:
1 marék friss bazsalikomlevél
1 marék rukkola
2 marék dió
25 g parmezán
1 gerezd fokhagyma
1 citrom héja (biocitrom)
3 ek olívaolaj
250 g mascarpone
só, olívaolaj a sütéshez



1. A csirkemelleket megmosom és papírtörlővel megszárítom, majd a vastagabb szélüknél mély zsebet vágok az oldalukba, és kívül-belül sózom, borsozom őket.
2. A pestohoz késes aprítógépbe teszem a diót, bazsalikomot, rukkolát, reszelt parmezánt, meghámozott fokhagymagerzdet, reszelt citromhéjat és olívaolajat, majd pár másodperc alatt péppé mixelem őket. Ha jól összeállt a pesto,  kikanalazom a gépből, sózom, borsozom, majd összekeverem a mascarponéval.
3. A krémet a csirke-zsebekbe töltöm, majd ha szükséges fogpiszkálóval rögzítem a nyílást.
4. Ezután tepsibe fektetem és kevés olívaolajjal locsolom meg a töltött csirkemelleket, majd 200 fokon kb. 40-60 perc alatt aranybarnára sütöm őket. A krém persze részben kifolyik a tepsibe sütés közben, ezért figyelek, hogy ne égjen meg és locsolgatom vele a csirkemelleket - vigyázva, hogy ne száradjanak ki a sütés alatt.

Ha van időnk a sütés előtt, akkor a legjobb, ha a hűtőben pihentetjük a már betöltött csirkéket - ha pedig egy nap időnk is van, akkor az ízhatás kedvéért légmentesen zárható dobozban vagy lefóliázott tálban is pácolhatjuk őket egy éjszakán át. Mi tavasz lévén meleg újburgonyás-lilahagymás-zelleres salátával ettük a csirkét - azért bevallom 1 hét műkaja után nagyon jól esett a saját főztöm, többek között ezért is örülök, hogy Geri végre kisíelte magát és hazajött.

Szólj hozzá!
2012/március/13

Cantuccini

Magány ellen....

Geri elutazott 1 hétre, én pedig magányos lettem, kénytelen voltam sütni. Persze néha nem bánom, ha egyedül vagyok, mert egész nap ugyanabban a helyzetben fekhetek a kanapén, kerülgethetem a lakás több pontján eldobált ruhákat, és lakkozhatom a körmömet meg ilyenek...de azért már várom, hogy hazajöjjön. Amikor a tegnap elkészített cantuccini-ket bevittem ma a kollégáimnak, lelkiismeretfurdalásom volt, hogy nem Geri eszi meg őket, úgyhogy küldtem neki néhány képet WhatsApp-on, hogy legalább lássa miről maradt le, és érezze a hiányát, na meg az én hiányomat! Az összes, kb. 50 szeletke cantuccini gyorsan fogyott az irodánkban, ahol egyébként is minden mindekié, és végre nem udvariaskodik senki, hogy "vehetek még egyet?", és mivel jól fogyasztottak, máskor is szívesen viszek majd nekik. Vasárnap este 11-kor jutott eszembe, hogy szükségem lenne valami édesre, éjfélkor pedig már rágcsáltam is a cantuccinit. Ezt a száraz kétszersült kekszet általában amaretto likőrbe vagy kávéba mártogatják, de magában is isteni!



Cantuccini (hozzávalók - kb 50-60 kekszhez): 
100 g vaj
150 g cukor
1 kk vaníliakivonat
2 tojás
300 g liszt
1,5 kk sütőpor
1 csipet só
100 g mandula

1. A sütőt előmelegítem 180 fokra, és egy lapos tepsit befedek sütőpapírral.
2. A vajat kiveszem a hűtőből, és hagyom, hogy szobahőmérsékletűre puhuljon, majd összekeverem a cukorral, a vaníliakivonattal, és egyenként hozzákeverem az egész tojásokat is (mindezt én egy keverőgéppel csináltam, de kézi habverővel is lehet).
3. Egy fakanállal hozzákeverem a vajas alaphoz a sütőporral és sóval elkevert lisztet, majd amikor kezd összeállni, munkalapra borítom, tésztává gyúrom, majd hozzáadom - hozzányomkodom - az egész mandulákat is (lehet aprítani is, de szerintem egészben jobb).
4. A tésztagombócot ezután megfelezem, majd két rudat formázok belőle.
5. A rudakat a sütőpapírral bélelt tepsire fektetem (egymástól pár cm távolságra), majd 20 percig sütöm őket.
6. Az első sütés alatt a tészta szép világosbarna színt kap, és a teteje kissé megtöredezik. Ekkor kiveszem, vágódeszkára helyezem, és átlósan vékony szeletekre vágom, majd a szeleteket lapjukra fordítva helyezem vissza a tepsire, és további 10 perc alatt aranybarnára sütöm őket (közben egyszer megfordítom őket).


A cantuccini lényege, hogy kétszer sütik, de aki a lágyabb, puhább kekszeket szereti, kihagyhatja a második sütést, szeletelés közben megkóstoltam, és úgy is isteni volt!
Sajnos a délutáni kávézáshoz már nem maradt belőlük, pedig a vaníliás kekszalap és mandula istenien ment volna egy bögre tejeskávéhoz. De mivel kb. 5 perc volt a tészta összeállítása, azt hiszem hamarosan újra megcsinálom, főleg, hogy Gerinek lemaradt róla.
A lisztérzékeny tesóm kedvéért rizsliszttel is kipróbáltam, azzal is működött, bár az elősütés után eléggé morzsálódott, és nem igazán lehetett belőle szép szeleteket vágni, ízre viszont nem volt sok különbség! Szóval gluténérzékenyek is nyomhatják!

5 komment
2012/március/03

Fahéjas tejberizs karamellizált almával

....és télbúcsúztatás

Ez a tejberizs pont olyan, mint amit erre a télvégi, buli utáni otthonülős másnapra elképzeltem magunknak. Vagyis igazából kókuszosat képzeltem, de a frissen vásárolt kókuszdió sajnos teljesen penészes volt, helyette jött a képbe az a zöldalma, amiből szerencsére még akadt pár darab a konyhában. Geri nem képzeld desszertet ehhez a szombat délutáni hangulathoz, de miután lefotóztam, a kezébe adtam az egyik adagot, hogy vigyázzon rá amíg a karamelles verziót is elkészítem - be is vágta mire visszaértem, úgyhogy azt hiszem tudat alatt ő is pont erre vágyott.
Mostanában valami őrületes tejberizs-mánia lett úrrá rajtam, de próbálom elkerülni a tehéntej használatát, mert elnehezíti a desszertek selymességét, ezért kókusztejet és szójatejet használtam helyette, és tökéletesen beteljesültek az ezekkel kapcsolatos elvárásaim - a végeredmény egy szuperkönnyed, selymes tejberizs lett, kár, hogy csak 2 adag.



Fahéjas tejberizs karamellizált almával (hozzávalók - 2 személyre):
1 ek vaj
160 g kerekszemű rizs
400 ml kókusztej
200 ml szójatej
csipet só
1 kk fahéj
3 ek porcukor

A karamellizált almához:
10 ek kristálycukor
1 db alma (én zöldalmát használtam)



1. A vajat egy magas falú serpenyőben megolvasztom, majd kissé átpirítom rajta az átmosott rizst.
2. Ezután felöntöm a kókusztej és szójatej keverékével, adok hozzá egy csipet sót, majd 10-15 perc alatt alacsony lángon, fedő alatt puhára főzöm, végül a tűzről levéve hozzákeverem a porcukrot és a fahéjat (a tökéletes állag elérése előtt egy picivel leveszem, lehet, hogy kissé hígnak tűnik, de a tűzről levéve még 5-10 percig hagyom állni fedő alatt, hogy a rizsszemek minél jobban megszívják magukat).
3. A karamellhez a cukrot egyenletesen eloszlatom egy világos serpenyőben, de ezután nem kevergetem, csak rázogatom és hagyom, hogy egyenletesen aranybarnára karamellizálódjon.
4. Ekkor beleteszem a vékonyra vágott almaszeleteket, kissé átforgatom benne, és vagy a poharakba szedett tejberizs tetejére halmozom, vagy elkeverem azzal.



Mi mindkét verzióért odáig voltunk, azonnal el is fogyott még langyosan. Szerintem ti automatikusan duplázzátok az adagot, jobban jártok!

Szólj hozzá!
2012/március/02

Briós, az igazi

Ezen a poszton ülök már egy ideje, mert egyrészt kicsit bonyolultabb recept mint az átlag, másrészt már régen csináltam és fotóztam, és jegyzetek meg firkák alapján kellett felidéznem, hogy tulajdonképpen hogyan és miből is csináltam. Kövezzetek meg, de én nem tudom megjegyezni a recepteket, egyedül az amerikai palacsinta receptjét tudom fejből, de néha azt is elfelejtem. Ezért inkább jegyzetelek, meg firkálgatok, és gyakran a saját blogomon keresek vissza recepteket!
Na de itt ez a briós - a cukrásziskolám első leckéje, amit itthon is megcsináltam, mert annyira tetszett a módszer. A magyar cukrászok nagyon kifinomult süteményeket készítettek mindig is, ezt a brióst is úgy találták ki, hogy kétféleképpen - fonással vagy csavarással lehessen megformázni, de olyan technikával (ami egyébként egyáltalán nem bonyolult), hogy otthon tuti ne találd ki és másolhasd le. Az "ez most hogy van?" helyett inkább megeszed. Gyerekkoromban rengeteg brióst faltam, anyukám egy ideig ezzel tömött, de aztán találkoztam a kakaós csigával, és a magában fogyasztott briós feledésbe is merült. Magában nem is annyira jó, inkább szendvicsként, sonkával, salátával, vékony szelet ementálival, paradicsommal enném most de húú de nagyon. De mivel ezt már nagyon régen fotóztam, helyette most csoroghat rá a nyálam. A recept 1 kg lisztre van írva, nyugodtan felezzétek, mert ebből kb. 30 briós lesz.



Briós/gyúrt élesztős tészta (hozzávalók- kb. 30 db 5 dkg-os brióshoz):
1 kg liszt
10 dkg porcukor
10 dkg margarin vagy vaj
5 dl tej
5 dkg élesztő
5 db tojássárgája
1 citrom reszelt héja
1 zacskó vaníliás cukor

1-2 tojás a kenéshez + kristálycukor

1. Elkészítem a kovászt: a tejet fellangyosítom, majd egy nagy fém keverőtálban elkeverem benne az élesztőt és a porcukrot és letakarva 35-40 fokon (nyitott sütőajtó mellett) 10-20 percig érlelem.
2. Miután a kovász felfutott, hozzáadom a többi hozzávalót, és gombóccá gyúrom. Addig gyúrom, amíg a tészta felülete teljesen sima nem lesz.
3. Ezután ismét 35-40 fokon, 10-20 percig kelesztem letakarva a tésztát.
4. Az első kelesztést követően átgyúrom/átszellőztetem a tésztát, hogy még több oxigén jusson a belsejébe, és ne savanyodjon be a belül keletkezett szén-dioxidtól.
5. Az átgyúrást követően újabb 10 perc kelesztés következik.
6. A tésztából ezután 6 dkg-os darabokat mérek ki, majd formázom őket (csavarom vagy fonom - mindkettő nagyon mutatós lesz, technika alább), és egymástól kb. 5 cm távolságban tepsire teszem őket.
7. Formázás után még 10 percig kelesztem a briósokat a tepsin/tepsiken, közben a sütőt 180-200 fokra melegítem.
8. Sütés előtt mindegyik brióst lekenem felvert tojással, megszórom kristálycukorral, majd kb. 8-10 perc alatt aranybarnára sütöm őket.



A csavart brióshoz a 6 dkg-os gombócot kb. 30 cm-es kígyóvá nyújtom, egyik végét megfogom a bal kezem (bal kezeseknek jobb) hüvelyk és mutatóujjával, majd a jobb kezemmel a magasból lassan lefelé engedve a kígyó testét csigát formázok belőle, melynek köríveit a bal kezem mutatóujjaival támasztom alá (fontos, hogy a körívek egymás mellé kerüljenek, ne alá, mert akkor sütés közben felborul a briós). A végét behajtom a csiga alá, kicsit megtapasztom, és így teszem a sütőlemezre.

A fonott brióshoz a 6 dkg-os gombócot kb. 20 cm-es kígyóvá nyújtom,  pontosan megfelezem, majd jön a cseles fonás: az egyik felet függőlegesen lefektetem, majd ráfektetem vízszintesen a másik felet. A függőleges kígyó felső részét ezután áthajtom a vízszintesen, jobb irányba (tehát a függőleges kígyó alsó fele és a vízszintes jobb fele közé). A két lefelé néző véget ezután keresztezem. A vízszintes kígyó bal végét a balra lefelé néző kígyó alatt, jobb végét pedig a jobbra lefelé néző kígyó fölött hajtom át. Az így keletkezett 4 lefelé néző véget összenyomom, majd a tészta felső részét átfordítom úgy, hogy csak a hátának felső fele kerüljön felülre, és alul maradjon a 4 összenyomott vég (ez érintkezik majd a sütőlappal, és ha jól összenyomtuk, nem is fog kinyílni). -sikerült elég bonyolultan leírnom, van egy pár videó a neten, ha nem értitek, keressetek rá és fonjatok, mert nagyon jó móka.

A 6 dkg-os tésztából sütés után 5 dkg lesz, vagyis szabványos cukrász-briós, amiből nagyon elférne most 1-2 db a gyomromban, a fent leírt szendvics formájában, de vajasan is jöhetne, vagy lekvárosan, uhh mogyorókrémesen.....

Szólj hozzá!
2012/február/24

Rakott krumpli deluxe

A rakott krumplit mindenki szereti valamiért, engem a gyerekkoromra emlékeztet. Ezért szeretem, de nem mondanám kedvenc kajámnak...sőt! Általában száraz, túl sok benne a krumpli, vagy a kolbász és túl kevés a tejföl - bár a tejföl mindig túl kevés, kivéve ha magunk mérjük!
A Bock-ban sok hagyományos fogás van, újragonolt, kissé megspékelt változatban, tőlük szereztem ennek a rakott krumpli deluxe-nak az ötletét, amire Geri azt mondta, hogy soha többé nem eszi meg más formában, csak így. Ami azt illeti, benne vagyok, hogy ezentúl így együk, mert az ízek ugyanazok, viszont sokkal intenzívebbek, szaftosabbak, összeérettebbek. Ez a változat gyakorlatilag egy rakott krumplis quiche, ahol a tészta nagyon vékonyra karikázott krumpli, a feltét pedig magában foglalja mindazt, amit egy jó rakott krumpli magában foglal, csak kicsit másképp.




Rakott krumli deluxe (hozzávalók - 33 cm-es piteformához):
3 közepes burgonya
3 főtt tojás
100 g szárazkolbász
2 dl tejszín
1 dl tejföl
3 tojás
sajt
só, bors, olívaolaj

1. A krumplikat meghámozom, és lehelletvékony karikákra vágom, majd a forma pereme felől befelé haladva kibélelem velük a piteformát, úgy, hogy a szeletek részben fedjék egymást. Kissé meglocsolom olívaolajjal, majd 200 fokon addig sütöm (kb. 30-35 perc), amíg aranybarnára nem sül.
2. Közben 3 tojást keményre főzök, a szárazkolbászt aprítógépben nagyon apróra vágom, majd összekeverem a tejszínt, tejfölt, tojásokat, sót és borsot.
3. A megsült krumplis alapon egyenletesen elosztom az apró kolbászdarabokat, nagy lyukú reszelőn ráreszelem a főtt tojásokat, és felöntöm a tejszínes keverékkel, tetszőlegesen megszórom reszelt sajttal, majd a 200 fokos sütőben 20-25 perc alatt készre sütöm.



Szólj hozzá!
2012/február/17

Zöldborsó krémleves, pirított szezámmagos tofuval

Nagyon gyors leves

Első leves sikereim egyike ez a zöldborsó krémleves, amit évek óta készítek, kb. ugyanúgy, mindenféle cicoma nélkül, mert jó, de legfőképp gyors. Amikor valami gyors vacsi kell, de tényleg gyors, és nem jöhet szóba az egyébként kedvenc paradicsomos tészta, akkor jön ez a leves, és mellé valami palacsinta vagy gofri, vagy ilyesmi. Önmagában nem annyira izgalmas, úgyhogy mindig kerül rá valami topping, ezúttal egy kis szezámmagban pirított tofu.



Zöldborsó krémleves (hozzávalók - 2-4 főre): 
500 g fagyasztott zöldborsó
3-4 közepes burgonya
1 fej vöröshagyma
csirke alaplé
só, bors, olívaolaj
tofu, szezámmag

1. A borsót kiveszem a mélyhűtőből és kiengedem (nem baj, ha nem enged ki teljesen).
2. A vöröshagymát finomra vágom, a krumplikat meghámozom és kockákra vágom.
3. A hagymát kevés olívaolajon megfonnyasztom, majd rádobom a krumplikockákat és a borsót, felöntöm annyi alaplével, amennyi elfedi, és addig főzöm, amíg a krumpli és a borsó is teljesen megpuhul, majd leturmixolom.
4. A tofut kockákra vágom, szezámmagba forgatom, és forró serpenyőben pár perc alatt megpirítom.

Ennyi, semmi cicoma. Hidegen is jó egy kevés mentával.

Szólj hozzá!
>" page="" />
süti beállítások módosítása