2011/október/12

Ramsey csokis pitéje

Bár a pasas néha túlzásba viszi a káromkodást, azért bírom Gordon Ramsey-t. Nem tudom hogyan főz, mert főzni még sosem láttam, csak dirigálni, de azt tud. Bevallom én is imádok káromkodni, régen volt egy barátnőm, akivel a munkahelyi feszkót őrült káromkodással oldottuk fel hazafelé a kocsiban, és jó volt, de még milyen jó. Azt is bevallom, hogy valahol megértem Gordont, hogy kikel magából, amikor töketlenkedő senkiházikat lát egy konyhában, én is ezt tenném, ha profi lennék. De még amatőrként is idegesít, ha az én konyhámban töketlenkedik valaki (Gerit kivéve persze).
Végülis a csokis pite vagy csokis tart nem kifejezetten Gordon Ramsey-től ered, csak az ő receptje volt az egyetlen, ami szimpatikus lett ez alatt a címszó alatt a Good Food online-on. A csokis pite a Julie&Julia-ból ered, aminek az elejére már biztos nem emlékeztek, pedig akkor süti a csokis pitét. Hmm, de megkívántam a TV előtt, és hmm de meg is csináltam még aznap!

Csokoládé tart/pite (hozzávalók - 32 cm-es piteformához, vagy 24 cm-es tortaformához):
A tésztához:
200 g liszt
125 g porcukor
125 g vaj
1 egész tojás + 1 sárgája
csipet só
1-2 ek hideg víz

A töltelékez:
200 g 70% feletti kakaótartalmú étcsokoládé
100 g tejcsokoládé
300 ml tejszín
2 tojás
2 ek nádcukor

1. Először összegyúrom a linzertésztát: a lisztet összekeverem a porcukorral a sóval, belemorzsolgatom az apró kockákra vágott hideg vajat, majd amikor már az összeset szétmorzsolgattam, beleöntöm a kissé felvert tojást és sárgáját, és tésztát gombóccá gyúrom. Nekem pár csepp hideg víz is kellett, hogy összeálljon a tészta, de lehet, hogy az is elég, ha csak hideg vizes kézzel fejezzük be a gombóccá gyúrást. A gombócot ezután átlátszó fóliába csomagolom és fél-1 órára hűtőbe teszem.
2. A hűlési idő leteltével a sütőt előmelegítem 170 fokra, a tésztát pedig két sütőpapír között akkorára nyújtom, hogy az befedje, és kicsit túl is lógjon a formámon. Beleteszem a formába, mindenhol szépen kiegyengetem, megszúrkálom, majd bedobom a mélyhűtőbe újabb fél órára.
3. Ha ez is letelt, kiveszem a tésztát a mélyhűtőből, befedem sütőpapírral és nehezékkel (én babot használtam) és 20 percig sütöm, majd nehezékek nélkül további 5 percig, amíg a szélei megbarnulnak, végül pedig kiveszem a sütőből, amíg a töltelék elkészül, és visszaveszem a hőfokot 130 fokra.
4. Közben a csokikat feldarabolom, és beleteszem egy nagy fém keverőtálba, a tejszínt pedig addig melegítem a tűzön, amíg majdnem felforr, ezután pedig a csokira öntöm és egy spatulával alaposan összekeverem.
5. Ha felolvadt az összes csoki, hozzákeverem a nádcukrot és a tojásokat is, amíg a keverékem teljesen egyneművé nem válik, és már mehet is a tésztalapra. Ha már látom, hogy meddig ér fel a krém, a tészta túllógó széleit körbevágom egy késsel.
6. Az immáron megtöltött tésztát ezután visszateszem a sütőbe és további 30 percig sütöm, amíg a csoki megszilárdul, és mozgatásra már nem folyik, csak kissé "rezeg".

A sütit díszítő csokiforgácsok készítésére több lehetőség is van, az egyik és legegyszerűbb, az az, hogy kibontunk egy újabb tábla csokit, és a sima felének felszínéről egy egyenes élű, nagyobb konyhakéssel azt a tetején megfogva forgácsolunk. A másik lehetőség, hogy a tábla csokit gőz fölött felolvasztjuk, majd egy tepsit megfordítunk, és egyenes aljára öntjük a sűrű olvadt csokit; hűtjük, amíg újra megszilárdul, és így nagyobb forgácsokat tudunk elérni. Én az egyszerűbbet választottam, mert már így is (hűtésekkel együtt) jó sokáig készült a pite. Persze porcukorral is megszórtam, ahogy kell, és azt hiszem a hosszú elkészítési idő ellenére még sokszor, jó sokszor fogok ilyet csinálni, sőt, variálni gyümölcsökkel, fehércsokival, dióval-mandulával..stb.

2 komment