2020/április/17

Babka és óóóriási visszatérés

A Bébicsirke gasztroblogom random leállása óta eltelt 3,5 év, ezalatt 3,5 éves lett a második gyermekem és sosem volt időm visszatérni a blogoláshoz, de a jelenlegi koronavírus-helyzet lehet, hogy visszahozza az életembe ezt a nagyon szeretett kis felületet, mint ahogy csomó más jó dolgot is kaptam ettől az egyébként szörnyű helyzettől. Például őrült sok minőségi időt a családommal, a gyerekeim és a férjem egész nap velem vannak, látom, ahogy fejlődnek, ahogy nőnek, én tanítom meg nekik az ovis feladatokat (már, amikor hajlandóak rá), Geri tart nekik tornaórát, egyikünket sem feszíti, hogy valami szuper programról vagy lehetőségről maradunk le, csak egymással kell törődnünk, egész nap ölelgetjük egymást (nyilván ordítunk is néha, de néha azt is kell). Tök jól sikerült az itthoni hajfestésem, még jobban a férjem hajvágása, még sosem jógáztam itthon ennyit, írtam egy új dalt a készülő albumomra de azt hiszem a legjobb élményem az itthon főzés és SÜTÉS. Bevallom őszintén, hogy az utóbbi években a rengeteg napi feladat miatt teljesen elment a kedvem a főzéstől, rémes dolgokat csináltam, sütni pedig azért nem sütöttem itthon soha, mert a tortaműhelyemben - ami szintén ezidő alatt lett - mindig volt valami kis maradék/nyesedék, amit hazahoztam. Most hirtelen megtelt a hűtőnk mindenféle finom alapanyaggal, esténként a teljesen elhanyagolt szakácskönyveimet bújtam, hogy mit főzzek belőlük, elkezdtem izgatott lenni, hogy milyen sütiket kellene tesztelnem - mint mindig, most is több fajta édes jutott eszembe, mint sós, úgyhogy belekezdtem. Geri őrült boldog, a gyerekek imádják az új sütiket, kerek a világ. Remélem, amikor vége ennek az egésznek, ez a sok jó mind megmarad. Geri azt mondta, tulajdonképpen vághatnám én is a haját innentől kezdve, szóval egy már pipa. :)

 

 

Bocsi, sok volt a rizsa, közben erről a babkáról nem is beszéltem. Eddig még nem találtam rá a szerelembabka receptemre, pedig ide a blogra is felkerült már egy recept Kakaós nyitott-fonott kalács néven, mert akkor még nem tudtam, hogy babka a neve (haha), úgyhogy most a Húsvéttól és egymillió babkás insta poszttól inspirálva elkezdtem új receptet keresni. Van egy olyan fura szokásom, hogy Pinteresten keresek rá desszertekre, és amelyik a legjobban néz ki, annak a receptjét keresem meg. Szóval így leltem rá a Mondo Mulia blogra egy Yotam Ottolenghi (hát persze!!!) - Jerusalem c. szakácskönyvéből készített babka receptjére, amit azóta már 2x elkészítettem - először lefeleztem az adagokat, ami őrült nagy hiba volt, úgyhogy másodszor már az alábbi mennyiséggel dolgoztam. Ha Ti is így tesztek - amit nem fogtok megbánni - akkor rögtön 2 kalácsotok lesz. Ha nincs püspökkenyér formátok, akkor szerintem egy nagyobb jénaiba, vagy magasabb falú tepsibe simán mehet egymás mellé a 2 kalács, vagy akár kuglóf-, vagy tortaformába is koszorúként, mint pl. Horváth Alexandra - Hangulatfüggő c. csodás süteményes könyvében. 

 

Babka - Yotam Ottolenghi recept kis módosításokkal

(Hozzávalók - 2 kalácshoz): 

• 530 g finomliszt
• 100 g cukor
• 50 g friss élesztő (én ezt használtam, de lehet helyette 2 zacskó szárított is, mint az eredeti receptben)
• 3 tojás
• 120 ml tej (vagy víz, mint az eredeti receptben)
• 1/3 tk só
• 150 g puha vaj

 

A csokoládés töltelékhez: 

• 30 g porcukor
• 30 g kakaópor
• 130-150 g étcsokoládé
• 120g vaj
• 100 g dió/törökmogyoró/mandula/pekándió

 

A cukorsziruphoz (ami kötelező!):

• 260 g cukor
• 160 ml víz

 

1. A lisztet elkeverem a cukorral, belemorzsolom az élesztőt (nem szükséges előtte felfuttatni), majd hozzáöntöm a tejjel kissé felvert tojásokat és elkezdem dagasztani (egy dagasztókaros robotgép elég hasznos hozzá, de azért kézzel is neki lehet veselkedni), amikor kezd összeállni, hozzáadom a sót, amikor pedig elkezd elválni a keverőtál falától a tészta, akkor kockánként hozzáadagolom a szobahőmérsékletű (puha, de nem olvadt) vajat. 
2. Amikor teljesen bekebelezte a tészta a vajat és ismét elkezd elválni a keverőtál falától, akkor van készen - ez keverőgéppel is beletelik 5-10 percbe. 
3. Én ugyanabban a keverőtálban, amiben volt, betettem a hűtőbe és bizony a minimális 4 órányi kelesztés után már töltöttem is a csokikrémmel. Ez a 4 óra a minimum, de 12 órát, vagy egy éjszakát is maradhat a hűtőben.
4. A töltelékhez a csokoládét a vajjal együtt mikróban összeolvasztottam (figyeltem rá, hogy még nem teljesen olvadt formában vegyem ki és a keveréstől legyen teljesen egynemű, hogy ne legyen nagyon forró), majd belekevertem a porcukrot és a kakaóport. A diót pedig jól felaprítottam egy nagyon ügyes kis Tefal kütyümmel (5sec chopper, kézzel kell őrölni vele, nagyon vicces). 
5. A tésztát 2 részre vágtam, mindkettőt kb. 30x40 cm-es téglalappá nyútottam, jól bekentem őket a kettéosztott csokikrémmel és megszórtam az aprított dióval, majd szorosan feltekertem. 
6. Itt jön a babka trükk. A feltekert kígyókat egy éles késsel hosszában ketté kell vágni, majd felfelé fordítani a vágott felüket és kettes fonással összefonni őket.
7. Kivajazott püspökkenyér formában kb. 30 percig sülnek 180 fokra előmelegített sütőben.
8. Amíg sülnek, érdemes elkészíteni a szirupot, ami tényleg kötelező, ha szaftos, isteni kalácsélményre vágytok. A vizet és a cukrot összeforraljuk, majd a sütőből kiszedett kalácsokra locsolgatjuk. 
9. Ezután egy kicsit várni kell, hogy a kalácsok beszívják a szirupot és ki lehessen őket emelni a formából, de első alkalommal már annyira vártuk mindannyian, hogy kb. tök forrón kiszedtem a formából, még csöpögött róla a szirup és teljesen deformált, gőzölgő szeleteket toltunk magunkba olyan mohón, hogy végre lett egy kis csend a lakásban. :)

 

Készítsétek nagy örömmel és szeretettel és vigyázzatok magatokra! 

 

Szólj hozzá!