2015/október/07
Körtés frangipane tart/tartelette
és gyönyörű Zebramade tálalódeszkák
A tortakészítés kezd a életem részévé válni, és nem tudok betelni vele, de mégis, semmit sem szeretek jobban a pitéknél és tartoknál! Elkészíteni is imádom őket (főleg mióta a késes aprítógépben állítom össze a tésztát), de megenni még annál is jobban!! Beköszöntött az ősz, és el kellett búcsúznom az áfonyától, de rájöttem, hogy körtéből és almából is csodálatos dolgokat lehet készíteni. Például ezt a körtés frangipane tartot. Komolyan mondom, hogy csodálatos! A durvára őrölt mandulától ropogósan marcipános, a kissé karamellizálódott körtétől friss és pont annyira édes lesz, amennyire kell. Ja, és rengeteg vanília van benne, amit aztán tényleg imádok, a tésztában, a krémben, mindenhol, és jól is van ez így.
Emellett az ínycsiklandó desszert mellett ebben a posztban nagy szerepet kap még a tálalás is, amihez a magyar tulajdonú Zebramade-től kaptam néhány gyönyörű, tölgyfa tálalódeszkát. A Zebramade tulajdonosai, Tamás és Tímea házaspárként alapították és építik azóta is a főként tömör tölgyfából, kézzel készített bútorokat és lakberendezési tárgyakat készítő márkájukat. A tölgyfát tartóssága, időtálló és gyönyörűen öregedő típusa miatt választották, a tálalóeszközök gyártásával pedig egyesítették két nagy szerelmüket, a fát és a gasztronómiát. Azt hiszem keresve se találhattam volna gyönyörűbb deszkákat, fantasztikus a tapintásuk és az illatuk, az ételeket pedig még ellenállhatatlanabbá teszik! Nagyon boldog vagyok, hogy egy ilyen tehetséges magyar vállalkozás munkái díszíthetik a konyhámat.
Ismerjétek meg őket jobban Ti is: http://zebramade.com/accessories
Körtés frangipane tart/tartelette
Eredeti recept: What Katie Ate
Hozzávalók (8-10 db 10 cm-es tarthoz, vagy egy nagyobb piteformához (26-30 cm):
A tésztához:
- 225 g liszt
- 50 g porcukor
- 125 g hideg vaj
- fél vaníliarúd magjai
- 2 tojássárgája
- 2 ek jéghideg víz
- csipet só
A töltelékhez:
- 75 g szobahőmérsékletű, puha vaj
- 75 g barnacukor
- 1 tojás
- fél vaníliarúd magjai
- 100 g őrölt, hántolt mandula
- csipet fahéj
- 3-4 db nem túl nagy vilmoskörte
- Én mindent késes aprítógépben csináltam, és így pillanatok alatt előkészítettem mindent. Először szinte porrá aprítottam benne a hántolt mandulát, ami a töltelékhez kell, majd ezt félretettem és jöhetett a tészta.
- Először a lisztet, porcukrot, sót, vajat és vaníliát addig kevertem a gépben, amíg morzsás állagú nem lett, ekkor hozzáadtam a tojássárgákat és a vizet és addig dolgoztattam a gépet, amíg egy kis labdává nem formálódott a tészta. (ha ugyanezt kézzel csinálom, akkor a porcukorral, sóval és vaníliával elkevert lisztbe belereszelem a hideg vajat egy nagylyukú reszelőn, majd az ujjaimmal elmorzsolgatom, végül a tojással és hideg vízzel gombóccá gyúrom).
- A tésztagombócot ezután átlátszó fóliában hűtőbe tettem 2 órára.
- Az utolsó fél óra várakozási időben előkészítettem a tölteléket: a puha vajat egy kis keverőkancsóban alaposan elkevertem a cukorral, tojással, vaníliával, fahéjjal és az őrölt mandulával.
- A körtéket félbe, majd negyedekbe vágtam és óvatosan kivágtam a magházaikat, majd egy éles késsel vékony szeleteket vágtam a negyedekből, ügyelve arra, hogy felül ne vágjam át teljesen a körtéket, hogy egy nagyon vékony részen összeköttetésben maradjanak a szeletkék.
- A tésztából kb. 6,5-7 grammnyi adagokat mértem ki, ezeket egyenként lisztezett munkafelületen kinyújtottam, majd kibéleltem velük a 10 cm-es piteformákat és megszúrkáltam mindegyiket egy villával.
- A tölteléket egyenletesen elosztottam a piteformákban, majd a negyed körtéket legyezőt formálva széthúztam és kissé belenyomtam a töltelékekbe.
- 200 fokos sütőben (180 fokos légkeveréses) kb. 20-25 percig sütöttem a tartokat, amíg a formák peremén aranybarnára nem sült a tészta és a mandulás a töltelék.
- Tejszínhabbal, créme fraiche-el megkoronázva talán még jobb, de önmagában, langyosan és hidegen is ellenállhatatlanul finom.