2012/augusztus/22

Aszalt fügés-ricottás tésztasaláta

vagyis mindentbele saláta

Ez a tésztasaláta egész hasonlít a blogon korábban már szerepelt tésztasalátára, de mégsem az. Jó, tudom, hogy nem mindenkinek van otthon aszalt füge, kemény juhsajt, sárgadinnye, ricotta, friss bazsalikom, sonka és egy kevés penne tészta is egyszerre, de nálam ma este összehozta a szerencsés véletlen ezeket a pompás alapanyagokat. Az aszalt fügét anyukám hozta Horvátországból, még nem volt ideje megkeményedni, krémes és lágy, úgyhogy eszem is, nehogy kiszáradjon. A kemény juhsajtot Tihanyban vettem a szombati biopiacon az egyik sajtosnál. A másiknál lágy kecskesajtot vettem zöldfűszeres köntösben, de az már nem ért vissza Budapestre. A sárgadinnye 3 hete biztosan a hűtőben van, de szerencsére "bontatlanul" szinte észrevétlenül és mindenféle károsodás nélkül viselte.
Ezek voltak a véletlenek, és persze volt még néhány nem véletlen alapanyag is, mindenesetre így alakult, hogy belekerültek egy nagyon kimerítő szerda utáni vacsorába.
Kevergetés közben úgy éreztem magam, mint jógaórán, amikor a "bemelegítésnél" minden feszültséget kifújok magamból pár mély lélegzetvétel után. Most olyan chilled vagyok, hogy egy fröccsöt is elszopogatok asszem a tésztasaláta mellé.

Aszalt fügés-ricottás tésztasaláta - hozzávalók (2 főre):
250 g  penne/farfalle/kagylótészta...stb.
100 g ricotta
Egy kisebb sárgadinnye fele
4-5 aszalt füge100 g pulykasonka
Pár szelet kemény sajt (nálam juhsajt)Friss bazsalikom
Olívaolaj
Só, bors

1. A pennét lobogó enyhén sós vízben a csomagoláson megadott ideig főzöm, leszűröm, majd amíg gőzölög, hozzáadom a ricottát, és hagyom, hogy a tészta melege megolvassza. Egy kis olívaolajat hozzáadva, fakanállal addig keverem, míg minden tésztadarabot ricotta nem borít. 
2. A sonkát felkockázom és pár csepp olívaolajon megpirítom, majd hozzáadom a ricottás tésztához.
3. Hozzáadom a felkockázott sárgadinnyét is,  rászaggatok néhány levél friss bazsalikomot, friss borsot őrlök rá, majd tányérokba szedem.
4. A tetejére halmozom a fügeszeleteket (előtte hűtőben voltak pár óráig, hogy könnyen és minél vékonyabbra lehessen szeletelni őket) és a sajtszeleteket, majd meglöttyintem egy kevés olívaolajjal és steady, ready, go!!

2012/augusztus/14

Padlizsános-ricottás lasagne

Azt hittem, hogy mostanra már mindenféle toszkán nyaralás utáni élménybeszámoló recepttel fogom színesíteni a blogot, de aztán jött ez a csodás új lakás, és egyáltalán nem bánom, hogy emiatt elmaradt az út. Helyette a teraszon napozom és olaszos kajákat főzök. Főleg, hogy az új terasz helyet adott egy csomó gyönyörű fűszernövénynek is, végre!
Ezt a padlizsános-ricottás lasagne-t is elképzelhető, hogy egy Olaszország utáni vágyódás ihlette, de az is lehet, hogy egyszerűen csak szeretjük a lasagne-t. Télen a sütőtökös-ricottás változat volt a sláger, rengetegen néztétek meg a receptet itt a blogon. A padlizsán valószínűleg nem lesz olyan izgalmas, mint a sütőtök, de ez a változat a paradicsomszósz, a friss fűszernövények és persze a krémes ricotta miatt nekem nagyon betalált. Tettem bele egy kis sonkát is persze, hogy Gerinek is legyen benne valami extra öröme.

Padlizsános-ricottás lasagne (hozzávalók 2-4 főre, 23x28-as tepsihez): 
1 nagyobb padlizsán
1 fej vöröshagyma
100 g pulykasonka
400 g hámozott paradicsom konzerv
friss bazsalikom, rozmaring
250 g ricotta
10-12 lasagne lap
reszelt sajt
só, bors, olívaolaj

1. Finomra vágom a vöröshagymát, a padlizsánt karikákra vágom, majd negyedelem azokat, a sonkát kisebb darabokra apírtom.
2. A hagymát 1-2 evőkanál olívaolajon megpárolom, hozzáadom a sonkát, együtt pirítom őket, majd jöhet a padlizsán, amit szintén pirítok pár percig, ha szükséges adok még hozzá egy kis olívaolajat.
3. Ezután jöhet a paradicsomkonzerv, só, bors és a felaprított friss fűszernövények. Így együtt rotyogtatom a szószt 5-10 percig, amíg a padlizsán majdnem teljesen megpuhul.
4. Közben a lasagne lapokat forrásban lévő vízben 4-5 percig félkeményre főzöm, hogy a sütésnél emiatt már ne kelljen aggódni. Leszűröm, és félreteszem őket.
5. Ha minden kész, előmelegítem a sütőt 180-200 fokra, és egy 23x28-as kisebb tepsibe kezdem rétegezni a lasagne-t: kevés paradicsomszósszal kenem ki a tepsi alját, majd lasagne lapokat fektetek rá, jöhet egy nagyobb adag padlizsános szósz, majd a ricotta 1/3-a rákenve minderre, és újabb kör egészen addig, amíg elfogynak a hozzávalók.
6. Legfelülre reszelt sajtot szórok, majd betolom a forró sütőbe és 20-25 percig sütöm, vagy amíg a sajt szépen megpirul a tetején.

Oké, hát Olaszországból most ennyi jutott, de jövő nyáron meg sem állok Toszkánáig, és ontani fogom magamból az élményrecepteket ígérem! (ha leírom, talán biztosabban eljutok :))

2012/augusztus/02

Citromfagylalt

Apukám kedvenc fagyija

Citromfagyi. Ez az egyetlen, amit az apukám megeszik, ha fagyiról van szó. Augusztus 20-án nagy teraszpartit csapunk az egész családdal, és büszkén mondogattam anyukámnak, hogy az új fagyigépem friss termésével fogom elkápráztatni őket, amikor gyorsan emlékeztetett, hogy citromfagyi mindenképp legyen! Most egyébként is alapfagyikkal kísérletezem, főzött és nem főzött fagyi közti különbséggel, krémesség fokozással és hasonlókkal, úgyhogy épp ideje volt egy citromfagyinak. A csokinál már bevált a módszer (ugyan a blogon még nem jelent meg, mert fotózni nem sikerült), hogy tojásos főzött krémből és tejszínhabból állítottam össze az alapot, így a lemon curd fagyasztása is jó ötletnek tűnt. Ráadásul egy non plus ultra az egészben, hogy kicsivel mindig többet keverek be, mint amennyi a fagyigépembe beleférne, a maradékból pedig normál hűtéssel mousse lesz. Hát nem zseniális?

Citromfagylalt (hozzávalók - 1 literes tartályhoz): 
2 tojás
100 g nádcukor
1 citrom lereszelt héja
2 citrom leve
400 ml habtejszín

1. Először is úgy indulok, mintha lemon curd-öt készítenék: az egész tojásokat egy fém tálban habverővel összekeverem a nádcukorral, a citromhéjjal és lével, majd gőz fölött besűrítem a keveréket. 82-83 fokosan kezd besűrűsödni, de nem kell mérni, egyértelműen megváltozik az állaga, ekkor leveszem a gőzről, és egy nagyobb, jeges vízzel teli tálba helyezem, hogy minél gyorsabban kihűljön (persze, ha van idő, ez a hűtőben is működik, de én nem tudok ilyenekre várni).
2. Közben a hideg habtejszínt habbá verem, majd összeforgatom a már kihűlt citromkrémmel, és a fagyigép tartályába töltöm, és elkészítem a fagylaltot.
3. Fagyigép nélkül mélyhűtőbe teszem a keveréket, és óránként (3-4 alkalommal) alaposan átkeverem egy kézi mixerrel - erről sajnos nincsenek tapasztalataim, de a profik azt mondják működik a dolog.

Ha 500 ml tejszínből verek habot (mert nem akarok 1 dl tejszínt zacskóstul újra hűtőbe tenni), akkor biztos marad a fagyialapból 2 kis tálkányi, amiből pár óra hűtés után csodás citrom-mousse lesz. Érdemes kicsit többet csinálni! :)

2012/július/29

Áfonyás pancake

Áfonya szezon van, kihasználom. Eszem nyersen, müzliben, sütiben, salátában és persze, palacsintában.  Óriási kedvenc nálunk az amerikai palacsinta, mert sokkal gyorsabban elkészül, mint egy adag normál palacsinta, így még dögmelegben is képes vagyok ezt csinálni reggelire, vagy brunch-ra. Áfonyaszezonban áfonyával, és egy kanál levendulazselével, amit nemrég kaptam ajándékba. Imádom az ilyen ajándékokat!!

Áfonyás amerikai palacsinta - hozzávalók (2 személyre):
2 tojás szétválasztva
10 dkg finom szemcsés barnacukor
15 dkg liszt
2 dl tej
1/4 kk őrölt fahéj
1/4 kk őrölt kardamom100 g áfonya

1. A tojásokat szétválasztom, majd a fehérjéket robotgéppel kemény habbá verem.
2. A tojássárgákat és a barnacukrot fehéredésig verem ugyancsak a robotgéppel, amíg a cukor teljesen felolvad benne. 
3. A sárgákhoz ezután hozzáadom a tejet, majd több fokozatban a lisztet és a fűszereket és sűrű tésztává keverem (a palacsintatésztánál jóval sűrűbb keverék lesz belőle).
4. Végül beleforgatom az áfonyaszemeket és óvatosan hozzákeverem a tojásfehérje habot is.
5. A felforrósított palacsintasütő közepébe tenyérnyi adagot öntök a masszából, várok pár másodpercet, majd egy lapáttal gyorsan meg is fordítom, mert nagyon hamar megpirul. A másik oldalát is elég pár másodpercig sütni, amíg szép világosbarna nem lesz.

2012/július/23

Parmezános cantuccini, petrezselyem pesto, füstölt sajtos-kapros tökkrém

előételek egy grillpartiról

...az új teraszunk első grillpartijáról, ahol 15en buliztunk és ettünk és ittunk. És előtte egész nap csak főztem és főztem, és brutál élveztem, pedig tök konyhásnéni feeling volt. A legtartósabb, vagy hosszabb ízösszeérést igénylő dolgok már délelőtt útnak indultak, pl. húspácolás; az ebben a posztban összefoglalt előételek pedig úgy középidőben kerültek sorra, valahol a szintén hosszabb hűtést igénylő fehércsoki-mousse torta alapjának összeállítása után.

100 g vaj
50 g reszelt parmezán
2 tojás
300 g liszt
1,5 kk sütőpor
1 kb. 10 cm-es rozmaringág leveleisó, bors

1. A sütőt előmelegítem 180 fokra, és egy lapos tepsit befedek sütőpapírral.
2. A vajat kiveszem a hűtőből, és hagyom, hogy szobahőmérsékletűre puhuljon, majd egy mixerrel egyenként hozzákeverem az egész tojásokat.
3. Egy fakanállal hozzákeverem a vajas alaphoz a sütőporral, sóval-borssal és reszelt parmezánnal elkevert lisztet, és a finomra aprított rozmaringot majd amikor kezd összeállni, munkalapra borítom és (ha nem áll össze magától, akkor vizes kézzel) tésztává gyúrom.
4. A tésztagombócot ezután megfelezem, majd két rudat formázok belőle.
5. A rudakat a sütőpapírral bélelt tepsire fektetem (egymástól pár cm távolságra), majd 20 percig sütöm őket.
6. Az első sütés alatt a tészta szép világosbarna színt kap, és a teteje kissé megtöredezik. Ekkor kiveszem, vágódeszkára helyezem, és átlósan vékony szeletekre vágom, majd a szeleteket lapjukra fordítva helyezem vissza a tepsire, és további 10 perc alatt aranybarnára sütöm őket (közben egyszer megfordítom őket).

2012/július/21

Bazsalikomos-ribizlis túrófagylalt

Amikor elkezdtem kenyeret sütni, vagy sajtot csinálni, egyértelművé vált, hogy nyárra a fagyi is saját termés lesz. Azt is sejtettem, hogy Geri "nem fogja hagyni", hogy fagyigép nélkül töltsem a nyarat, de arra nem gondoltam, hogy a legdurvább, kompresszoros (hűtőrendszerrel ellátott) fagyigéppel fog meglepni a szülinapomon. Az Unold márkájú gép hatalmas, szinte ipari szerkezet, egyszerre keveri krémesre, és fagyasztja kellően sűrűre a fagylaltot, nem kell előre gondolkodnom, és mélyhűtőben fagyasztanom a tartályt, gyakorlatilag bármikor 30-60 perc alatt friss fagyit csinálhatok.
Mivel idén nyáron is kiolthatatlan a friss túrókrém-piros gyümölcs kombó iránti vágyam, elsőként egy túrófagyit csináltam, fanyar ribizlivel és friss bazsalikommal. Már az alap is olyan sűrű volt, mint egy lágyabb fagyi, ezért nem kifejezetten volt alkalmas arra, hogy megfigyeljem a fagyigép működési fokozatait, persze ettől még isteni lett a végeredmény, és nyilván további próbálkozásokra is ösztönzött...:)

Bazsalikomos-ribizlis túrófagylalt (hozzávalók - 1 literes tartályhoz): 
150 g tehéntúró
400 ml tejszín
4 ek barnacukor
egy tálca/kb. 200 g ribizli
1 marék friss bazsalikom

1. A ribizli felét, a barnacukrot és a bazsalikomleveleket egy műanyag kancsóban botmixerrel pürésítem, majd hozzáadom a túrót és a tejszínt is, és az egészet krémesre keverem, fagyigépbe öntöm és kb. 30-40 perc alatt elkészítem a fagylaltot.
2. A ribizli másik felét a művelet vége előtt 5 perccel adom a fagyihoz, hogy éppen csak belekeverje az egész szemeket.

Bár isteni lett a túrófagyi, nem bírtuk rögtön megenni az egészet, ezért mélyhűtőben pihent egy napot a maradék. Ilyenkor viszont azzal kell számolni, hogy a mélyhűtőből kivéve akár 20-30 percbe is beletelik, mire porciózható a fagyi, ugyanis iszonyúan keményre fagy a túró miatt.

Fagyigép nélkül is elkészíthető a recept, ebben az esetben a keveréket (az egész ribizliszemekkel együtt) egy mélyhűtő-kompatibilis edényben addig hűtöm a mélyhűtőben, amíg kásás állagú nem lesz, ekkor  átöntöm egy fém keverőtálba és addig verem kézi mixerrel, amíg a jégkristályok összetörnek. Ezután zsutty vissza az eredeti edénybe, újabb fagyasztás, és kásásság figyelés következik, majd újabb verés a kézi mixerrel, ezután pedig a mélyhűtőben hagyom a fagylaltot készre fagyni.

Azért a fagyiőrültek jobban teszik, ha beszereznek egy fagyigépet mert ugye a házi fagyinak nincs párja, és persze őrült jó móka az ízekkel és a tökéletes állaggal kísérletezni. Nyilván ez a kompresszoros gép egy álom, biztos megütne a guta, ha elfelejteném behűteni a tartályt mikor épp vacsoravendégeket várok, de azt hiszem azt is megszoknám, és egész nyáron a mélyhűtőben tartanám.

2012/július/10

Mille Feuille

és költözés

Már egy hónapja vártam izgatottan a július 1-i költözésünket egy szuper, világos, nagykonyhás, hatttalmas teraszos lakásba, amikor jött a költzés napja, a pakolás, cuccolás, és kezdődött a felújítás, és most már több mint egy hete élvezhetném az új dolgaimat, de még mindig dobozokban a fél életem, és még mindig nem volt elég energiám, hogy belevessem magam a főzésbe és visszataláljak a Bébicsirkéhez. Persze már harmadik nap főztem egy indiait, és egy ribizlis túrójégkrémet is fagyasztottam, de internethiány és egy bedobozolt fényképezőgép mellett nehéz volt posztolni.
Még szerencse, hogy a költözés előtt egy mille feuille recepttel köszöntem el a régi pecótól...nem volt könnyes a búcsú, de nincsenek rossz emlékeink (kivéve az utolsó héten azt a csövest, aki a lépcsőházban aludt...). Viszont Bébicsirke szempontból a változás nem is lehetne ennél pozitívabb: a konyha nagyobb és szupervilágos, sőt még ablaka is van, van spájz, rengeteg a pakolófelület, és szerencsére az előző lakó kényelmesen magasra állította be a konyhapultot, szóval ideális hosszú hosszú konyhában töltött percekhez-órákhoz.
Na de mille feuille. Bevallom, Párizsban nem ettem, túlságosan elvoltam a macaronokkal és citromtortákkal. De azóta milliószor gondoltam rá, azért is, mert Dius barátném már február óta várja, hogy málnákkal kirakott mille feuille-t egyen nálam. Ennyire szerintem még senki sem várta a málnaszezont.
De meg kell mondjam, hogy ez egy hamis mille feuille, igazi levelestésztával soha nem fogok babrálni, a főzött krém helyett pedig ebben a nyári melegben inkább felpattintottam egy mascarponét, és habszifonba öntöttem egy habtejszínt. Persze sütni azért kellett, de közben jó messzire mentem a sütőtől.

Mille Feuille (hozzávalók- kb. 8-10 db-hoz): 
1 csomag/270 élesztős leveles tészta (Tante Fanny) + porcukor a szóráshoz
500 g mascarpone
250 ml habtejszín
1 vaníliarúd kikapart belseje
5-6 ek porcukor
1 kis tálca piros ribizli
1 kis tálca málna

1. A leveles tésztát kitekerem, és nagy pogácsaszaggatóval, vagy egy nagyobb átmérőjű pohárral kb. 10-15 karikát szaggatok belőle (a maradékot összegyúrom, picit visszateszem a hűtőbe, majd két átlátszó fólia között kinyújtom, és további karikákat szaggatok), majd a karikák mindkét oldalára porcukrot szitálok, sütőpapírral bélelt tepsire helyezem őket és 200 fokos sütőben kb. 15-20 percig sütöm őket, vagy amennyi idő alatt szépen megemelkednek és megbarnulnak. Kihűtöm őket, majd amikor teljesen kihűltek hosszában ketté vágom őket.
2. A töltelékhez kikeverem a mascarponét a vaníliával és a porcukorral, majd óvatosan beleforgatom a habbá vert tejszínhabot, és a megmosott, száráról eltávolított ribizliszemeket.
3. Egy mille feuille három tésztarétegből áll, a rétegek közé 1-1 evőkanál ribizlis krém kerül, a krém mellé a szélekhez pedig rétegenként 3-4 szem málna. A tetejükre porcukrot szitálok és megpakolom málnával.

A leveles tésztát tényleg felesleges házilag elkészíteni. Házi leveles tésztával 3 óra alatt, csomagolttal pedig kevesebb mint fél óra alatt készül el ez az isteni finomság. A karikákon sütés közben karamellizálódik a cukor, így egyben lesz ropogós, és mennyeien krémes, a málnára pedig tényleg érdemes volt várni Dius! :)