2012/április/24
Rozmaringos kacsamájkrém
Hát persze, hogy házi, de egy ilyen blogon nincs is helye másnak, nem? Ha veszed a fáradságot és egy kicsivel több energy-t adsz bele a főzésbe, mint általában, akkor hamar rájössz, hogy házilag bármit elkészíthetsz, amit csak akarsz, és így sokkal kevésbé teszed ki magad az adalékoknak, E-knek, legalábbis jó esetben, hisz egészen addig nem lehetünk biztosak teljesen az eredetben, amíg nem magunk neveljük magát a tyúkot, kacsát is. Jó lenne egy minifarm, néha ábrándozok róla, amikor kiállok az 1m2-es erkélyemre, hogy szívesen kertészkednék, ültetnék dolgokat, mondjuk édeskrumplit, és persze sok-sok fűszer növényt, vagy keresgélnék friss tojások után....de a rohanó életemet azért nem cserélném le egy gazdasszonyi létre. Maradjunk annyiban, hogy jó ez így. Néha eljutok a piacra és friss dolgokat veszek, aztán bosszankodok, amikor megromlanak, aztán néha olyan mákom van, hogy kacsamájkrémet/pástétomot akarok csinálni hetek vagy inkább hónapok óta, és belefutok egy egész szép adag pecsenye kacsamájra a matchben, és bele sem gondolok az eredetébe, csak örülök, és még aznap este elkészítem a kacsamájkrémet.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.